A hasban lüktető férgek

Debreczeni Anikó A verőerek valamelyikén kialakuló tágulatot aneurizmának orvosi nyelven aneurysmának nevezik.

Ilyen elváltozás leggyakrabban az aortának nevezett nagy verőér hasi vagy mellkasi szakaszán jön létre, de ritkábban kialakul a comb verőerében, a térdhajlatban futó érben, esetleg a nyaki erekben vagy a szívet ellátó koszorúerekben, valamint az agyi ereken is.

Milyen veszélyeket hordoz?

Bélféreg – Hogyan szabaduljunk meg tőle?

Az aneurysma kialakulásának leggyakoribb oka az érelmeszesedésde okozhatja sérülés vagy gyulladás villás paraziták. Néhány betegség, mint például a szifilisznek nevezett fertőző betegség, vagy egy öröklődő, kötőszöveti rendellenességekkel járó kórkép, a Marfan szindrómaszintén együtt jár a nagy verőerek egyes szakaszainak tágulatával. A aneurysma legfőbb veszélye, hogy mivel ezeken a helyeken a kiboltosuló ér fala elvékonyodott, az érben uralkodó nyomás hatására megrepedhet, vérrel árasztva el a környező szerveket és testüregeket.

Ez az aneurysma rupturának nevezett esemény, azaz az érfal megrepedése életveszélyes lehet! A másik veszély, hogy mivel a kitágult érszakaszban a vér áramlása lelassul, könnyebben képződik vérrög, úgynevezett thrombus.

A vérrög a hasban lüktető férgek érfalról leszakadva trombózist, embóliát okozhat. Hirdetés Aneurizma műtét Gyakori kérdések Pár éve 5,21 cm-es mellkasi aneurysmát állapított meg a CT-vizsgálat a Klinikán, a múlt heti ellenőrzés alkalmával ez az érték szintén CT-vizsgalat alkalmával 5,52 cm-es nagyobbodást mutat.

Kérdésem az lenne, hogy indokolt-e a műtéti beavatkozás? Bene Orsolya, kardiológus válasza Milyen tünetei lehetnek a betegnek?

Mire utal a lüktető fájdalom?

A beteg tünetei nagymértékben függnek attól, hogy mely érszakaszon található az elváltozás és milyen mértékű a tágulat. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tünetet, csupán más okból készített mellkasfelvételen vagy hasi ultrahangon veszik észre véletlenül az eltérést.

Máskor képalkotó vizsgálat sem szükséges a gyanú felmerüléséhez, mert ha a tágult dilatált   érszakasz közvetlenül az aorta szívből való eredésénél található, akkor billentyű elégtelenséget okoz úgynevezett aorta insufficiencia. Ez pedig azzal jár, hogy a szívből kipumpált vér egy része visszafelé áramlik regurgitál a rosszul záródó billentyűkön keresztül. A visszafelé áramló vér típusos zörejt kelt, mely fonendoszkóppal az orvos számára jól hallható. Hol fordulhat elő aneurysma?

Időzített bomba a testben - Az aorta aneurysma

Amennyiben az aneurysma nagy kiterjedésű és az aorta mellkasi részén található, könnyen lehet, hogy nyomja a nyelőcsövet vagy a légcsövet, ezzel nyelési és légzési nehézséget, köhögést, ritkán vérköpést okozva.

Szintén a dilatált érszakasz által kifejtett nyomás következtében kimaródások jöhetnek létre a bordákon, de hát és mellkasi fájdalomra is gyakran panaszkodnak a betegek.

Ha a tágult ér a gégét ellátó ideget is érinti, akkor állandó rekedtségre panaszkodhat a beteg, ha pedig egy másik ideget érint, akkor egy Horner-triásznak nevezett jellegzetes tünetegyüttes alakul ki, szűk pupillával, lógó szemhéjjal és az arc fél oldalának verejtékezésével. Ha a tágulat a hasi aortán található, akkor gyakran a furcsa lüktető érzést veszi észre először a beteg.

E mellett erős hátfájdalom jelentkezhet, valamint a környező szervek nyomása miatti diszkomfortérzés lehet a panasz. Az agyi aneurysma gyakran tünetmentes, raptúra során hirtelen, erős, gyógyszerre nem reagáló fájdalom lép fel. Az aneurysma diagnosztikája és kezelése A tünetek alapján felmerülő gyanú alapos kivizsgálást igényel.

Mellkasi érszakasz tágulata esetén speciális ultrahangvizsgálatot is végezhetnek a nyelőcső toxoplazma mi ez a nőknél keresztül. Ezt az eljárást nevezik transoesophagealis ultrahangnak.

Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak

A méret pontos ismerete azért is fontos, mert ez határozza meg a terápiát. Általánosságban ,5 cm-t meghaladó átmérő esetén műtéti megoldást javasolnak, melynek során stent segítségével korrigálják a tágult érszakaszt, megerősítik az érfalat. Marfan-szindrómás betegeknél, akiknél az örökletes betegség miatt az érfalak eleve sérülékenyebbek, már ennél kisebb átmérő esetén is műtétet végeznek. Ha 5 cm-nél kisebb az aneurysma, akkor rendszeres kontroll mellett gyógyszeres kezelést írnak elő, melynek célja elsősorban a vérnyomás csökkentésével  csökkenteni az érfal feszülését.

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak.

A gyógyszerek nagymértékben csökkentik az aneurysma megrepedésének valószínüségét, de teljes mértékben sajnos nem tudják kiküszöbölni a kockázatot. Éppen ezért fontos a rendszeres orvosi kontroll betartása, ahol a képalkotó vizsgálatok segítségével figyelemmel kísérik az aneurysma méretének alakulását és szükség esetén — amennyiben az értágulat tovább növekszik — javasolják a műtét a hasban lüktető férgek.