Bajkál paraziták, A Hét 1975/2 (20. évolyam, 25-42. szám)

Elterjedésük, élőhelyük[ szerkesztés ] Az egész Földön megtalálhatjuk őket mindenhol, ahol Bajkál paraziták van, de néhány fajuk a szárazföld belsejében él. Az összesen körülbelül 10  tegzesfajból hazánkban mintegy él. Többségüket nagyon nehéz meghatározni, és ehhez rendszerint ivarkészüléküket kell tanulmányozni.

Paraziták tisztítása Stepanova által, Gomba szemkenőcs

Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Hártyás szárnyúa molylepkékre emlékeztető, kis vagy közepes méretű rovarok. Testük megnyúlt, karcsú, többnyire szőrös.

A szárnyak szegélyén a szőrök rojtokká állhatnak össze. A lábaikon látható tövisek száma és mérete határozó bélyeg.

Tartalomjegyzék

A lárvák szájszerve rágó, az imágóké csökevényes, szívó-nyalogató típusú haustellum. Csápjuk hosszú, fonalas. Két összetett szemük között a legtöbb faj fején három pontszem ül. Ahogy a lepkéknél is, a nőstények ivari kromoszómái különböznek és Bajkál paraziták hímeké egyformák.

Megjelenésük[ szerkesztés ] A fókák kültakarója más emlősökéhez hasonló felépítésű: felhámból, irhából és a bőr alatti zsírrétegből áll. Az irhában helyezkednek el a szőrtüszők, az izzadság- és a faggyúmirigyek. A fókák szőrzete hosszabb, durva fedőszőrökből és sűrűbb, rövid, finom belső szőrzetből áll. A valódi fókák szőrzetén sok esetben jellegzetes mintázat látható.

Életmódjuk[ szerkesztés ] Petéiket összefüggő, lepényszerű tövekben ragasztják kövekre, vízinövényekre stb. A lárvák változatos módokon táplálkoznak: vannak köztük aprítók, gyűjtögetők, kaparók, amik a kövek felületéről az algákat fogyasztják, lehetnek macrophyata lyukasztók, ragadozók és paraziták. Más és más, az adott fajra jellemző vízi környezetben élnek, sőt, néhány faj lárvája a szárazföldön.

Érzékeny potrohuk köré a legtöbbször labiális mirigyeik a vízben megszilárduló váladékából Bajkál paraziták apró ásványi anyagokból vagy detrituszból lakócsövet, úgynevezett tegezt készítenek vagy fogóhálót szőnek.

A fenéklakók többnyire nehéz, a felszíni formák pedig könnyű anyagokból zöld növénydarabkákból készítik tegzüket. Számos faj teljesen be tud húzódni a tegezbe úgy, hogy még a feje sem látszik ki.

Bejegyzés navigáció

Vannak olyan fajok is, amelyek lárvái a vízben szabadon élnek — ezek a bábozódáshoz készítenek bábkokont és tegezt. Az örvénytegzesek légcseréje diffúz a test felületén át, más csoportoké fonalas: tracheakopoltyúik a potrohukon nőnek.

Egyéves fejlődésű holometabolikus rovarok; öt-hét vedlés után az utolsó lárvabőrükben bábozódnak be.

A lárvák életforma-típusai: szabad életformák, hálót fonó, nyeregszerű tegezt, erszénytegezt és csőtegezt készítők — a tegezkészítők többnyire a gyorsabban folyó vizekben, a szabadon úszók lassan áramló vízben vagy pocsolyákban. A preferált limnológiai élőhelyek alapján típusaik: krenobiont, krenofil, rheobiont, rheophil, "fauna hygropetrica", "bryomadicol", illetve "petromadicol" zónában élők, lenitikus és uiquista fajok.

A vízminősítés fontos bioindikátorai, emellett többféle, a vízben élő ízeltlábú, hal, sok madár vízirigó, hegyi billegető, fecskék táplálékai, és a Bajkál-tó környékén még a barnamedve is szívesen eszi őket.

Az imágók a vizek környékén rajzanak: estefelé aktívan repülnek a fényre. Egyes fajok tavasszal — nyár elején, mások nyáron, megint mások nyár végén — ősszel repülnek.

Paraziták tisztítása Stepanova által

Az imágók rajzása alapján a fajok lehetnek aciklikusak vagy ciklikusak; mono- bi és polimodális rajzásgörbék különíthetők el. Rövid néhány hetes — hónapos életükben az imágók többnyire nem táplálkoznak; esetleg néhány vízcseppet szívnak fel szájszervükkel vagy a növények nektárját — nem ragadozók. Nyugalmi helyzetben szárnyaikat háztetőszerűen a potrohukra fektetik, és ilyenkor tabletták férgek helmintox áron első pár szárny eltakarja a legyezőszerűen összehajtogatott hátsót — csápjukat ilyenkor előrenyújtják.

Magyarországon leggyakoribb családjaik[ szerkesztés ].