Gyógyszerek által okozott májkárosodás - Mérgező gyógyszerkészítmény

Mérgező gyógyszerkészítmény. Mérgező gyógyszerkészítmény

A szabad gyökök olyan molekulák vagy molekulafragmentumok, amelyek külső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Ez a biszkvaterner vegyület a pneumocytákban kumulálódik, majd a citokróm P reduktáztól elektront felvéve monokation-gyökké alakul.

Az így folyó ún. Hasonló bioaktiválási mechanizmus felelős a doxorubicin cardiotoxicus hatásáért is. Ezt az átalakulást tipikusan peroxidázok katalizálják.

  • Ezt a szócikket át kellene olvasniellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességéta tulajdonnevek átírását.
  • Rosszabb esetben az egészségre kimondottan káros vagy akár mérgező anyagokat, illetve ritkán még kábítószert is tartalmazhatnak a hamis gyógyszerek.
  • Fórum, hogyan lehet eltávolítani a rossz leheletet
  • Kovács Anikó, gyógyszerész A májban nincsenek idegek, nem fáj, ha valamilyen működésében zavar keletkezik.

A granulocyták mieloperoxidáza például így toxikálhat gyógyszereket például propiltiouracilt, metimazolt, procainamidot, hydralazint és más xenobiotikumokat például hidrokinont, a benzol egyik metabolitját. Mérgező gyógyszerkészítmény szabad gyökök keletkezésének szerepet tulajdonítanak az ilyen vegyületek által okozott agranulocytosisban és lupusban. Peroxidázaktivitású a vese medullájában nagy mennyiségben jelen lévő prosztaglandin-H-szintetáz is. Feltételezik, hogy a phenacetin-nephropathia előidézésében ennek az enzimnek szerepe van, mert reaktív szabad gyököt képez a phenacetin metabolitjaiból, a paracetamolból és a p-aminofenolból.

A kovalens kötés homolitikus hasadását rendszerint redukció elektronfelvétel indukálja. Xenobiotikumok detoxikálása Méregtelenítésnek tekintjük azt a biotranszformációt, amely eliminálja az aktív mérgező vegyületet, vagy képződését megelőzi. A méregtelenítés mechanizmusát a xenobiotikum kémiai tulajdonságai határozzák meg. Először egy funkciós csoport például OH kerül a molekulára, majd a metabolit ezen keresztül konjugálódik egy endogén savval például szulfonsavval, glukuronsavvala konjugátum pedig kiválasztódik.

Funkciós csoportotelevehordozó xenobiotikumok közvetlenül konjugálódhatnak. Így detoxikálódnak a fenolok például paracetamol, lásd A szintén nukleofil cianid CN— detoxikálásának speciális mechanizmusa a rodaniddá SCN— való biotranszformáció, amelyet a rodanáz végez. Az elektrofil vegyületek méregtelenítésének legáltalánosabb módja mérgező gyógyszerkészítmény glutathionnal való konjugáció.

mérgező gyógyszerkészítmény

A glutation Glu—Cys—Gly a sejtekben legnagyobb koncentrációban 2—10 mM előforduló tiol-nukleofil. Elektrofil vegyületekkel való reakcióját glutation-S-transzferázok katalizálhatják.

A glutathionkonjugátumok általában hatástalanok és gyorsan kiválasztódnak.

Allergiás reakció

Az epoxidok és a kinonok speciális módon is méregtelenítődhetnek; az előbbieket az epoxid-hidroláz diollá, az utóbbiakat a NADPH-kinon-reduktáz DT-diaforáz hidrokinonná alakítja. A szabad gyököket antioxidánsok például α-tokoferol, aszkorbinsav, glutathion méregteleníthetik.

Az antioxidánsokból a gyökök H-atomot absztrahálhatnak, így gyökjellegük és reaktivitásuk megszűnik. Ennek elhárítására egyetlen mód képződésének megelőzése, ami prekurzorának, a hidrogén-peroxidnak az eliminációjával lehetséges. Nagyfokú xenobiotikum-expozíció esetén a detoxikáló enzimek telítődhetnek, koszubsztrátjaik például UDP-glukuronsav, glutathionvalamint az antioxidánsok felhasználódhatnak, mérgező gyógyszerkészítmény az aktív mérgező mérgező gyógyszerkészítmény kritikus koncentrációt érhet el támadáspontján.

A paracetamol például csak azután károsítja a májat, miután a hepaticus glutathiont depletálta. Mérgező gyógyszerkészítmény endogén célmolekulával való reakció mechanizmusai A legtöbb xenobiotikum károsító hatását egy- vagy többféle endogén molekulával mérgező gyógyszerkészítmény való reakciójával váltja ki.

A reakció során az aktív méreg nem kovalens vagy kovalens módon kötődhet a célmolekulához, vagy H-absztrakcióval, elektronelvonással, esetleg enzimatikus módon megváltoztathatja azt.

Nem kovalens kötődés játszik szerepet általában xenobiotikumoknak receptorokkal, ioncsatornákkal és egyes enzimekkel való többnyire specifikus reakciójában.

A doxorubicin és az akridinvegyületek DNS-bázispárok közé való beékelődése interkalációja sem kovalens kötődéssel történik.

Gyógyszerhamisítás

A kovalenskötődés toxikológiai jelentősége nagy, hiszen a célmolekulák tartós módosulását eredményezi. Szabad gyökök is addicionálódhatnak endogén molekulákhoz. Ez a reakció például a telítetlen zsírsavakat tartalmazó lipidek peroxidácójához és fehérjék SH-csoportjainak diszulfiddá való oxidációjához vezethet.

Néhány toxin enzimként viselkedik. Ilyen például a ricin, amely a riboszóma-RNS hidrolitikus fragmentációját idézi elő. Ha a xenobiotikum hasonló a célmolekula endogén aktivátorához, akkor fokozhatja a célmolekula funkcióját.

  • Gyógyszerhamisítás | Pfizer Hungary
  • Ostorféreg emberi kezelés

Sokkal gyakoribb azonban, hogy xenobiotikumok gátolják a célmolekulák működését. Fehérjékhez kovalensen kötődő vagy SH-csoportjukat oxidáló xenobiotikumok inaktiválhatnak enzimeket, membrántranszportereket, citoszkeletális proteineket. DNS-hez kötődött vegyületek adduktok a DNS templátfunkcióját zavarva hibás bázispárosítást okozhatnak.

Mérgező gyógyszerkészítmény

Hasonló következményekkel járhat a 8-hidroxiguanin képződése is. Megjegyzendő, hogy a xenobiotikumok a toxikus hatást nem mindig célmolekulán hatva indukálják. Egyes mérgek a biológiai mikro környezet megváltoztatásával is árthatnak. Példaként említhetők az ún. Ezek a lipofil vegyületek az enyhén bázikus mitokondriális mátrixtérbe diffundálva disszociálják fenolos protonjukat, és így lerombolják azt a protongradienst a belső membrán két oldalán, amely az mitokondriális ATP-szintézis előfeltétele.

Az etilénglikol-mérgezett beteg vesetubulusaiban képződő Ca-oxalát-kristályok eltömeszelik a tubulusokat.

mérgező gyógyszerkészítmény

A szén-dioxid fulladást okoz, mert csökkenti az oxigén koncentrációját a levegőben. A celluláris funkciózavar és az elsődleges károsodások mechanizmusai A xenobiotikum és az endogén célmolekula reakciójának következményét az határozza meg, hogy a célmolekula milyen szerepet tölt be a sejt működésében — szabályozó, fenntartó vagy szolgáltató funkciót.

A celluláris szabályozás toxikus zavarai. Egy sejt sorsát, vagyis azt, hogy speciális működésre differenciálódik, osztódik, vagy apoptózissal elhal, főként a génexpressziót tehát fehérjék szintézisét szabályozó rendszerek befolyásolják. Számos xenobiotikum transzkripciós faktorokat aktiválva módosítja a génexpressziót.

10 ÉRDEKESSÉG A RÓKÁKRÓL - Állatvilág #1

A lipidcsökkentő fibrátészterek például a patkány — de nem az emberi — májsejtek abnormális differenciálódását a peroxiszómák proliferációját és mitózisát indukálják egy sajátos transzkripciós faktorhoz — a májbeli peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorhoz PPARα kötődve. Egy másik transzkripciós faktoron — az Ah- arilhidrokarbon- mérgező gyógyszerkészítmény — keresztül vált ki a TCDD apoptózist a thymocytákban.

Forbolészterek a diacilglicerolt utánozva aktiválják a proteinkináz C-t, amely viszont egy mitózishoz nélkülözhetetlen transzkripciós faktort AP1 aktivál, és így fokozza a sejtosztódást. A gyorsult mitózis a daganatképződésben, az apoptózis pedig a szövetinvolúcióban játszik szerepet. Mindkét változás zavarhatja a magzati szövetfejlődést. A retinoidok és a TCDD teratogén hatása is vélhetően ilyen mechanizmuson alapul. Számtalan xenobiotikum, növényi, állati és mikrobiális toxin azokra a mechanizmusokra hat, amelyek neuronok, izmok és mirigyek pillanatnyi aktivitását szabályozzák.

A szabályozó mechanizmusok szerepétől függően a hatások izgató például remegés, convulsio, spasmus, szívritmus-fokozódás, szekréciónövekedés vagy gátló például bénulás, érzészavar, aluszékonyság, coma jellegűek.

Az így ható vegyületek közül azokat, amelyek biztonságosan alkalmazhatók, gyógyszerként használjuk például benzodiazepinek, helyi érzéstelenítők, izomrelaxánsok. A celluláris önfenntartó működések toxikus károsodása. Azok a mérgező vegyületek, amelyek a celluláris energiatermelésben, az ionháztartásban és a szintetikus funkciókban kulcsszerepet játszó célmolekulákat inaktiválnak, a sejt önfenntartását veszélyeztetik és végső soron sejthalált eredményezhetnek.

a férgeket tartalmazó tablettáktól galandférgek feje

Számos lézió vezethet letális sejtkárosodáshoz. Ilyen például a fehérjeszintézis gátlása például α-amanitin, ricin hatásáraa sejtmembrán-károsodás például detergensek, lipidperoxidáció hatásáraa lizoszómák mérgező gyógyszerkészítmény például aminoglikozid okozta vesekárosodás során.

Az ún.

  1. Tojás féreg kenetben
  2. Platina pasziánsz gyűrű
  3. Gyógyszerek által okozott májkárosodás

A celluláris szolgáltató működések toxikus károsodása. Xenobiotikumok zavarhatnak szolgáltató sejtfunkciókat is. Az emlősszervezet egyik fő szolgáltató szerve a máj; például glukózt biztosít az agynak, epesavakat juttat a bélbe, alvadási faktorokat a vérbe. Az ilyen működések zavara ezért nem korlátozódik a májra.

A hepaticus K-vitamin-epoxid-reduktázt gátló vegyületek például kumarinok, egyes cefalosporinok az alvadási faktorok szintézisének csökkentésével generalizált vérzést eredményezhetnek. E káros hatás megfigyelése vezetett a gyógyszerként használt kumarinok felfedezéséhez, és ez képezi rodenticidként való alkalmazásuk alapját is. Az elsődleges sejtkárosodás progressziójának mechanizmusai Egyes toxikus ártalmak akkor manifesztálódnak, ha az elsődleges molekuláris és sejtkárosodás reparációja elégtelen.

Jóllehet ilyenek a szövetnekrózis és a fibrosis is, a reparáció elmaradásának szerepét a toxikus károsodás kifejlődésében legjobban a kémiai carcinogenesis folyamata példázza. A DNS-károsodástól a daganatig.

A kémiai DNS-károsodás például kovalens adduktképződés, oxidatív lézió legfőbb veszélye a szervezetre a normális sejtnek korlátlanul szaporodó tumorsejtté való átalakulása. Két reparációs stratégia akadályozhatja meg ezt a kimenetelt.

Az egyik a DNS-károsodás mérgező gyógyszerkészítmény, például a megváltozott bázis vagy nukleotid excíziójával, majd pótlásával. A másik lehetőség a genetikusan károsodott sejtek aktív önpusztítása, az apoptózis.

DNS-károsító fizikai hatások — például UV- vagy ionizáló sugárzás — és kémiai ágensek az érintett sejtek apoptotikus aktivitását jelentősen fokozzák. Ezen alapul a DNS-reaktív daganatgátló gyógyszerek tumornövekedést gátló hatása és az általuk okozott nem kívánt bélnyálkahártya- és csontvelő-károsodás is.

Például az aflatoxin-epoxid kovalens kötődése a guanin bázisokhoz azt eredményezheti, hogy az addukthordozó guanin nem citozinnal, hanem — tévesen — adeninnel párosul a replikáció során, ezáltal mutáns DNS-t képezve. Úgy látszik, hogy az ép sejt daganatsejtté való átalakulását kétféle gén mutációja indukálhatja. Számos carcinogen — mint a policiklikus aromás szénhidrogének és a benzidin — például egy G-proteint kódoló gén, a ras protoonkogén mutációját idézi elő.

A mutáns ras onkogén protein azonban elveszti GTP-áz aktivitását, így GTP-vel asszociált — ezért aktív szezám paraziták mérgező gyógyszerkészítmény marad. Így a mutáns ras protein folyamatosan mitózisra serkentő jelzést továbbít a sejtmag felé attól függetlenül, hogy kap-e ilyen szignált a növekedési faktor receptorok mérgező gyógyszerkészítmény vagy nem.

Ezzel szemben az aflatoxin a p53 tumorszuppresszor gén mutációját okozhatja. Az ép p53 fehérje fontos szerepet játszik a carcinogenesis gátlásában, mert egyrészt késlelteti a DNS-replikációt, így lehetővé téve a DNS reparációját a replikáció előtt, másrészt pedig apoptózist indukál, ha a DNS-lézió kijavítatlan marad. Mivel a mutáns pas protein inaktív, utat enged a sejtben a genetikai hibák halmozódásának és a mutációt hordozó sejtek szaporodásának.