Parazita-bélféreg irtás természetes módszerekkel | Természetes-Egészséges-Bioexpress Megoldások

A paraziták természetes ellenségei

A poszméhek természetes ellenségei

A poszméhek természetes ellenségei Megjelent a  Vadméhek  facebook csoportban, valamint a  Hatlábúak Birodalma  blogon A legtöbb poszméh ellenség biológiája nem ismert részleteiben, hiszen a poszméhekkel sokkal kevesebb vizsgálat foglalkozik, mint a háziméhekkel, így természetes ellenségeik is kevésbé kutatottak.

Ugyanakkor a poszméhek életére nagyon nagy hatással vannak ezek a szervezetek, amit az mutat legjobban, hogy a pl.

Általános nézet szerint a virágokon mozgó-gyűjtő poszméheknek viszonylag kevés  valódi ragadozójuk  predátoruk van. A poszméhek predátorai között első helyen mindenképpen a madarak szerepelnek, ezek közül is talán legfontosabb a gyurgyalag Merops apiaster, ld.

No persze az ízeltlábúak között is akadnak azért olyan ragadozók, amik fogyaszthatják a poszméheket. A hálószövő pókok hálója általában túl gyenge ahhoz, hogy egy nagytestű poszméhet röptében megállítson, de például a virágokon leselkedő karolópókok gyakran ejtenek el poszméheket ld.

A rovarok közül pedig talán a legfontosabb poszméh ragadozók a rablólegyek, amelyek a szitakötőkhöz hasonlóan röpülő rovarokat zsákmányolnak, és így a poszméhek is fontos táplálékul paraziták az uborka levelein nekik ld.

Parazita gazda ragadozó ragadozó

Ugyanakkor a poszméh fészkeknek számos ragadozójuk, károsítójuk van, még a nagyobb testű emlősök között is, mint amilyen pl. A kisebb testű fészekragadozó emlősök között megemlítendő a menyét Mustela nivalisa vakond Talpa europea valamint egyes cickány és pocok Sorex és Microtus spp. Tulajdonképpen fészekpredátornak tekinthetők a viaszmolyok is Aphomia sociellamelyek a háziméhek fészkei mellett a poszméh fészkeket is károsíthatják. A kifejlett lepke a fészekbe rakja petéit, és a kikelő hernyók nemcsak a viaszépítményeket és a felhalmozott táplálékot falják fel, hanem a poszméh lárvákat és bábokat is.

A hernyók szövedéket a paraziták természetes ellenségei maguk köré, így a poszméhek nem férnek hozzájuk, gyakorlatilag egyáltalán nem tudják megakadályozni a pusztítást. Egy erősebb fertőzés gyakran a teljes fészek pusztulásával jár. A poszméheket számos  parazitoid szervezet  is károsíthatja, melyek elsősorban a legyek és darazsak csoportjaiból kerülhetnek ki. A  fejeslegyek  családjába Conopidae tartozó fajok 5.

A nőstény legyek a virágokon ülve várják, hogy egy poszméh odaszálljon, és ekkor egy petét raknak a poszméh potrohába. A kikelő lárva először a poszméh testnedveit hemolimfa fogyasztja, majd a nagyobb lárvák már a potroh egyéb szöveteit is károsítják.

Bejelentkezés

A megtámadott poszméh még elég sokáig életképes marad, de a parazitoid lárvafejlődésének végére elpusztul, a légy pedig a poszméh potrohán belül bebábozódik. Érdekesség, hogy a fertőzés késői stádiumában a fejlődő légylárva befolyásolja a poszméh viselkedését: a a paraziták természetes ellenségei, mielőtt elpusztul, beássa magát a talajba, így a parazitoid bábja védett helyen, nagyobb valószínűséggel tudja átvészelni a telet.

A poszméhek másik gyakori parazitod légycsoportja a  húslegyek családjába Sarcophagidae tartozó  Brachicoma  genus 6.

A parazitoidok további fejlődése csak akkor indul el, amikor a poszméh lárva gubót sző maga köré. A légylárvák ektoparazitoid módon, kívülről fogyasztják a gazdaállat szöveteit, majd a legutolsó lárvastádium elhagyja az addigra elpusztult gazdát, és a fészek aljára pottyanva a talajban bebábozódik. Egy poszméh lárván egyszerre akár légylárva is kifejlődhet. A hártyásszárnyúak közé tartozó poszméh parazitoidok egy része a  gyilkosfürkészek Braconidae családjából kerül ki, a legismertebb faj a Syntretus splendidus  7.

beutaló a férgek petesejtjeinek vizsgálatára

A parazitoid peterakását még sosem figyelték meg, de valószínűleg hasonló módon történik, mint a fejeslegyek esetében, vagyis a virágon táplálkozó poszméheket támadják meg a nőstények. Egy poszméhbe szélsőséges esetben akár 70 petét is rakhat a nőstény gyilkosfürkész. A gazda testében kifejlődő lárvák az utolsó stádiumban itt is elhagyják a gazdatestet, és a talajba beásva magukat bábozódnak.

A másik, poszméheket támadó hártyásszárnyú parazitoid csoport a hangyadarázsfélék korábbi nevükön pókhangyák Mutillidae családja. A közönséges pókhangya Mutilla europaea ld. A kikelő lárvák fejlődésük közben elfogyasztják a poszméh bábot, majd annak gubóján belül, saját gubót is szőve bábozódnak be. Az egyedeket közvetlenül elpusztító ragadozókon és parazitoidokon kívül számos  parazita  is befolyásolhatja a poszméhek életét.

Ezek lehetnek vírusok, baktériumok, gombák vagy akár fonálférgek, atkák is. Az egysejtűek közül kiemelendőek a bélhámsejteket károsító paraziták, amilyen pl.

A paraziták általában nem okoznak súlyos károkat a gazdának, amíg annak táplálékellátottsága megfelelő. A fonálférgek közé tartozó  Sphaerularia bombi  érdekessége, hogy csak ivaros nőstényekben élősködik.

a paraziták természetes ellenségei

A fertőzés a téli időszakban, a talajban nyugalmi állapotban levő nőstényeknél következik be, egy gazdaegyedet akár több fonálféreg is fertőzhet. A fertőzés után a fonálféreg ivarszerve uterus erősen megduzzad, és kitüremkedik a féreg testéből ld. Mire a fiatal poszméh nőstények előjönnek a telelésből, a paraziták már rengeteg petét termelnek a testükön belül. Az ezekből kikelő lárvák elvándorolnak a bélcsatornába, és a gazdaállat bélsarával kiürülnek annak testéből. További érdekesség, hogy a parazita itt is befolyásolja a gazda viselkedését.

Az ilyen fertőzött anyák természetesen nem szaporodnak, és általában tavasz végére, nyár elejére elpusztulnak. Az atkák között is nagyon sok olyan fajt találunk, amelyek poszméhekkel élnek együtt, részben parazita, részben csak  kommenzalista  életmódot folytatva.

a paraziták természetes ellenségei

Jól ismert csoport például a Parasitellus genusz, melynek egyedeit nagyon gyakran, sőt olykor hatalmas tömegben lehet látni a poszméhek, elsősorban az anyák testére kapaszkodva Ezek az atkák nem károsítják közvetlenül a gazdaállatot, hanem csak vitetik magukat a velük, és táplálékként a poszméh fészkekben található viaszt és pollent fogyasztják, illetve bizonyos fajok a fészekben található szerves hulladékkal táplálkozhatnak.

Ez utóbbi esetben már nem is beszélhetünk parazitizmusról, hanem csak együttélésről.

a paraziták természetes ellenségei rossz lehelet pszichológiai okokból

Más atkafajok, mint például a Locustacarus buchneri  Végezetül meg kell említeni, hogy a poszméh fészkekben nagyon sok olyan állatfaj is élhet, amelyek nem károsítják a méheket, a paraziták természetes ellenségei a fészekben található szerves hulladékokat elpusztult egyedek, bélsár, pollen- és viaszdarabkák fogyasztják a fent említett atkák között is lehetnek ilyen fajok. Ezek általában semmilyen negatívhatást nem gyakorolnak a poszméhekre, sőt olykor még hasznos is lehet a tevékenységük.

Sok légyfaj lárvája él ilyen módon a poszméhek fészkében, pl. A kifejlett legyek nagyon hasonlítanak is a poszméhekre, és ez a mimikri ezen az egy légyfajon belül többféle színváltozatot is eredményezhet ld. A legyeken kívül számos lepkefaj lárvája is fejlődhet kommenzalista módon poszméh fészkekben.